top of page
szolárium

Szolárium és a D-vitamin?

szolárium

Akkreditált vizsgálatok alapján, ha Chocolate Brown Nr.2 típusú csövekkel szerelt Sunless V58 állógépben napozunk, átlagosan 1,7 perc alatt 1000NE D-vitamin képződik szervezetünkben*. Ez azt jelenti, hogy kicsivel több, mint 3 perc alatt feltöltődhetünk a szükséges napi

D-vitamin mennyiséggel (2000NE)**.

szolárium
szolárium

A legtöbb európai túl kevés D-vitamint kap, különösen a téli hónapokban, mivel ilyenkor a napfény kevés UV-fényt tartalmaz. A D-vitamin elengedhetetlen a megfelelő egészségi állapothoz, tartós hiánya pedig komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyenek például:

  • a csontritkulás (osteoporosis)

  • izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozása

  • a szív, érrendszeri panaszok (magas vérnyomás, érelmeszesedés, stroke)

  • az autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis)

  • az angolkór

  • a mellrák, prosztatarák és a vastagbélrák

szolárium

Az orvostudomány folyamatosan vizsgálja a D-vitamin hatását egyes betegségek folyamatában és hétről-hétre jelennek meg bíztató kutatási eredmények, melyek igazolják a vitamin pozitív hatásait a betegségek kezelésében vagy megelőzésében. Orvosi és tudományos körökben egyöntetűen elfogadott tény, hogy az ember természetes állapotában a D-vitamin legnagyobb százalékát a bőrön keresztül kapja, mégpedig a napfény által. Már az ókori Egyiptom tudósai rávilágítottak, hogy a nap által sugárzott fény jótékony hatásokkal bír. A XX. század elején egy dán orvos Dr. Niels Ryberg Finsen (1860-1904) alkotta meg a mai szolárium ősét. A készüléket kifejezetten gyógyászati célokra fejlesztették, mely mesterségesen állított elő UV-fényt.

​

A D-vitamin (más néven kalciferol) zsíroldékony vitamin, melynek előanyagát a szervezet ultraibolya sugárzás hatására önmaga is képes előállítani.

Kétféle D-vitamint különböztethetünk meg, ezek a D2 és a D3 vitamin. A növényi eredetű élelmiszerek inkább D2 vitamint tartalmaznak, míg az állati eredetűekben mindkét fajtája megtalálható. A napsugárzás hatására a bőrben képződő D3-vitamin jelentősen aktívabb, mint a D2. Ma már orvosilag igazolt és elfogadott tény, hogy a D-vitamin: 

  • elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását és beépülését, ezáltal pedig részt vesz a csontképzésben (pl. elősegíti a csontok törés utáni felépülését) és a csontok egészséges fejlődésében,

  • segíti a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését,

  • segíti a mellrák és a vastagbélrák megelőzését,

  • javítja a vérkeringést,

  • részt vesz az immunrendszer erősítésében, így csökkenti az influenzás és egyéb megbetegedések kialakulásának valószínűségét.

szolárium
szolárium

Manapság legtöbbünk mesterséges megvilágításban éli az életét, és nem részesülünk elegendő napfényben, melyet elődeink bőven élveztek még a szabadban végzett munka során. Ez nehezíti az optimális D-vitamin szint fenntartását, és a D-vitamin raktárak építését, ezért a kevésbé napsütéses hónapokra lemerülnek a készletek. Megváltozott életvitelünk miatt legtöbbünk elégtelen D-vitamin szinttel rendelkezik még a tavaszi és nyári hónapok alatt is, nem is beszélve a téli tartalékolásról. Ezért tanácsolnak elismert D-vitamin szakértők legalább heti kétszeri ésszerű mértékű napozást, szoláriumozást.

Ugyanakkor a szoláriumozásnak és napozásnak a D-vitamintermelődéssel kapcsolatos biopozitív hatásain túl más egészségügyi előnyei is lehetnek. Legalábbis erről tanúskodik egy nemrégiben megjelent sajtóközlemény (forrás: SRF). Holland tudósok egy csoportja megállapította, hogy a krónikus azaz nem rendszertelen napozással részben függetlenül a D-vitamintól csökkenthető bizonyos rákos megbetegedések, kiváltképp a vastagbél, a mell- és prosztatarák, valamint a non-Hodgkin limfóma kialakulásának kockázata. Tanulmányukban a tudósok arra a következtetésre jutottak, „hogy különösen a mérsékelt klímájú országokban a rendszertelen napozás (és a napégés) egyrészt kerülendő a bőrrák megelőzése érdekében, míg másrészről a (visszafogott mértékű) krónikus napozás adott esetben tanácsos is lehet”. Mivel Európában a nyári hónapokat nem számítva viszonylag kevés természetes UV-fény éri szervezetünket, ezért az uniós előírásokat teljesítő szoláriumok használatával biztosítható a kívánt és visszafogott mértékű UV-fény.

szolárium

A D vitamin javítja a memóriát

Általános tény, hogy a memória és a táplálék kiegészítőkben lévő tápanyagok felszívódása megfelelő táplálkozás nélkül nem működnek megfelelően.

Egy tápanyag különleges figyelmet kap, ez a D vitamin.

D vitamin napfény hatására szintetizálódik a bőrben, azonban sok ember nem jut elég napfényhez naponta. A napvédő krémek, melyeknek célja, hogy csökkentsék a bőrrák kockázatát, ugyanakkor megakadályozzák, hogy elegendő D vitamin képződjön.

Különösen veszélyeztettek a fekete bőrűek és az idősek, akik nem igazán mozdulnak ki.

A bőr D vitamin szintetizálása csökken a kor előrehaladtával.

A D vitamin és azok receptorai megtalálhatóak az egész szervezetben. Utóbbi évek kutatásai szerint a kognitív funkciók is közrejátszanak, beleértve a memóriát, a D vitamin szintetizálásban, ugyanis növeli az agy neurotranszmitter Acetilkolin nevű vegyületét, mely felelős az éberségért és a figyelemért.

A legújabb kutatási eredmények szerint az agyi funkciókat is befolyásolja a D vitamin. 1766 fő részvételével készült kísérlet során 65 évnél idősebb felnőtteket vizsgáltak, hogy a vér D vitamin szintje hatással van-e a prekurzor és kognitív képességekre.

Egy másik független vizsgálat eredményei megerősítették a jelentéseket. A tanulmány 3133 férfit vizsgált Európa szerte 8 tesztközpontban. A résztvevők életkora 40 és 79 év között volt.

Azoknak a férfiaknak, akiknek jobb volt a memóriájuk és gyorsabban dolgozták fel az információkat, magasabb volt a D vitamin szintjük. Azok a férfiak, akiknek a vérében alacsony volt a vitaminszint, gyengébben teljesítettek.

A tanulmányok arra utalnak, hogy a D vitamin szint növelése javíthatja az emberek memóriáját. Ez a feltételezés további kísérleti ellenőrzést igényel. Addig is napi 1000-2000 NE (nemzetközi egység) D vitamin bevitele ajánlott.

Felhasznált tanulmány:
Llewellyn. D. J. 2009. Journal of Geriatric Psychiatry and Neurology, Vol. 22, No. 3, 188-195 OI: 10.1177/0891988708327888
Lee, D. M. et al. 2009. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2009;80:722-729 Published Online First: 21 May. doi:10.1136/jnnp.2008.165720

Forrás: http://thankyoubrain.blogspot.com/2010/03/vitamin-d-and-m

Mennyi időt feküdjek be?

Az attól függ, hogy milyen gépben, melyik csokicső található?

A pontosítás érdekében kérdezd a stúdió alkalmazottját!

bottom of page